Mérgezéskor, vagy annak gyanújakor az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat díjmentesen, 24 órán keresztül hívható zöld száma:
06 80 201 199
Ökológiai termesztésben engedélyezett. Hatóanyag: 350 g/l tribázikus rézszulfát Hatásmód és hatékonyság A francia szőlőtermesztők már 1885-ben előállították a Bordói levet, amikor a 100%-ban oldódó rézgálicot mésztejjel közömbösítették. A keverék egyfajta rézmész komplex, mely egy instabil oldatot képezett, az elkészítés után a lehető legrövidebb idő alatt fel kellett használni. A mai magyar Bordóilé-t nanotechnológiával állítják elő, a réz részecskék méretének nagy része 500 nm alatti mérettartományba esik, ez a kolloid tartomány. Ebben a tartományban a részecskék fajsúlyuktól függetlenül lebegnek az oldószerükben. Amikor a rézgálicot mésztejjel közömbösítik, a különböző hozzáadott arányok miatt, különböző bázikusságú, vízben rosszul oldódó réz-sók keletkeznek, valamint hasznos melléktermékként kristályvizes gipsz is, ami gyorsan megkeményedik a levegőn, és szinte lemoshatatlanná válik a növény felületéről. A mész egyébként később tápelemként is hasznosul. A gipsz erősen feltapad a lepermetezett felületekre, majd egyfajta réz-depoként szolgáltatja folyamatosan oligodinámikus mennyiségben a Cu2+ ionokat, azaz csak annyit, amennyi elegendő a kórokozók elöléséhez, de ez a rézmennyiség nagyon is kevés ahhoz, hogy perzselő hatást okozzon. A réz fungicid hatása abban rejlik, hogy a spórában felhalmozódik a Cu 2+ ion. A Bordóilé széles hatásspektrummal rendelkezik: baktériumos betegségek, peronoszpóra, tűzelhalás, monília, varasodás, levélfodrosodás.
Hatóanyaga: 100 g/l penkonazol mvi: 0 nap.lmában varasodás és lisztharmat ellen zöld- és piros bimbós állapottól kezdve, a hajtásnövekedési időszakban 3-4 alkalommal javasolt védekezni. Szőlőben a lisztharmat ellen az első tünetek megjelenésekor, majd erős fertőzési veszély esetén további 2-3 alkalommal célszerű védekezni. Csonthéjasokban a moníliás hajtás- és virágfertőzés nyomás esetén virágzás előtt és végén kell védekezni. Őszibarackban lisztharmat ellen a védekezést a hajtásnövekedés kezdetén, az első tünetek megjelenésekor szükséges elkezdeni, a fertőzés erősségétől függően 14 naponként ajánlott megismételni, összesen legfeljebb 4 alkalommal. KAjszibarackban apiognomóniás levélfoltosság ellen a kezeléseket az előrejelzésre alapozva preventíven kell megkezdeni, és a permetezést 3-4 alkalommal, 7-10 naponként javasolt ismételni. Hajtatott paprikában és paradicsomban lisztharmat ellen a tünetek megjelenésétől 8-12 naponként, 2-3 alkalommal szükséges védekezni. Kabakosokban a lisztharmattal szemben a permetezéseket preventíven a tünetek megjelenése előtt, 3-4 alkalommal, 14 naponként ajánlott elvégezni. Rózsában a kezeléseket a fajtaérzékenység figyelembe vételével, a lisztharmat kezdeti tüneteinek megjelenésétől 8-10 naponként, a hajtásnövekedési és virágzási szakaszban javasolt végrehajtani. Dióban gnomóniás levélfoltosság és termésbetegség ellen a kezeléseket az előrejelzésre alapozva, a virágzást követően preventíven kell megkezdeni. A permetést max. 3 alkalommal, 7-10 naponként javasolt megismételni.
Hatóanyaga: 100 g/l penkonazol mvi: 0 nap.lmában varasodás és lisztharmat ellen zöld- és piros bimbós állapottól kezdve, a hajtásnövekedési időszakban 3-4 alkalommal javasolt védekezni. Szőlőben a lisztharmat ellen az első tünetek megjelenésekor, majd erős fertőzési veszély esetén további 2-3 alkalommal célszerű védekezni. Csonthéjasokban a moníliás hajtás- és virágfertőzés nyomás esetén virágzás előtt és végén kell védekezni. Őszibarackban lisztharmat ellen a védekezést a hajtásnövekedés kezdetén, az első tünetek megjelenésekor szükséges elkezdeni, a fertőzés erősségétől függően 14 naponként ajánlott megismételni, összesen legfeljebb 4 alkalommal. KAjszibarackban apiognomóniás levélfoltosság ellen a kezeléseket az előrejelzésre alapozva preventíven kell megkezdeni, és a permetezést 3-4 alkalommal, 7-10 naponként javasolt ismételni. Hajtatott paprikában és paradicsomban lisztharmat ellen a tünetek megjelenésétől 8-12 naponként, 2-3 alkalommal szükséges védekezni. Kabakosokban a lisztharmattal szemben a permetezéseket preventíven a tünetek megjelenése előtt, 3-4 alkalommal, 14 naponként ajánlott elvégezni. Rózsában a kezeléseket a fajtaérzékenység figyelembe vételével, a lisztharmat kezdeti tüneteinek megjelenésétől 8-10 naponként, a hajtásnövekedési és virágzási szakaszban javasolt végrehajtani. Dióban gnomóniás levélfoltosság és termésbetegség ellen a kezeléseket az előrejelzésre alapozva, a virágzást követően preventíven kell megkezdeni. A permetést max. 3 alkalommal, 7-10 naponként javasolt megismételni.
Mezőgazdaságilag nem művelt területek, lakott területek, kiskertek, szőlő, gyümölcsös, gyep felújítás, erdészet, fakitermelés totális gyomirtására.
Hatóanyag tartalom
360 g/l glifozát (441 g/l glifozát kálium só formájában)
Formuláció: SL Folyékony, vízoldható koncentrátum
Forgalmazási kategória: III. (szabadforgalmú)
Veszélyességi besorolás
Méhveszélyesség: Nem jelölésköteles
Környezeti veszélyesség
Vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes
Tűzveszélyesség:nem jelölésköteles
Munkaegészségügy Várakozási Idő: 0 nap
Magról kelő gyomnövények esetében az engedélyokiratban meghatározott alacsonyabb dózisban kell alkalmazni. Magról kelő kétszikűek esetében azok 4-8 valódi leveles fenológiájában, magról kelő egyszikű gyomnövényeknél 3-5 leveles állapotban kell a kezelést elvégezni.
Évelő kétszikű, valamint évelő egyszikű gyomnövények esetében azok intenzív növekedési szakaszában kell a készítményt kijuttatni, hogy a hatóanyag a gyomnövény föld alatti szaporító képleteibe is lejusson.
Tarackbúza, fenyércirok, nád ellen kedvezőbb hatás érhető el ősszel, amikor a tápanyag áramlása a rizómák felé a legintenzívebb. Szulák-félék ellen a virágzás idején, mezei acat ellen annak tőlevélrózsás állapotában van a kezelés optimális időpontja.
A meteorológiai körülményeket figyelembe véve a glifozát hatóanyag 15-25 C között és magas páratartalom mellett a leghatékonyabb. A hatás kifejtéséhez fontos, hogy a kezelést követően 6 órán belül ne hulljon csapadék, és a hatóanyag maradéktalanul felszívódhasson a gyomnövényben
A készítmény nem szelektív, a gyomnövényektől megvédendő kultúrnövényre nem kerülhet a hatóanyag, mert azt károsíthatja.
Minden nehezen irtható magról kelő és évelő, széleslevelű (kétszikű) gyom ellen gyors és látványos hatást nyújt. (Pl.: parlagfű, pongyola pitypang, lándzsás útifű, keserűfű-félék, tyúkhúr, herefélék stb.)
A termék kijuttatása a pázsit nyírását követően 7. napon, a gyomok legfeljebb 10-15 cm-es magasságáig javasolt. A felhasználás során ügyeljünk az egyenletes fedésre, illetve hogy a permetlé ne sodródjon más kultúrnövényre! Mvi: 0 nap.
FELHASZNÁLÁS:
A készítményt a gyep nyírását követően, a kétszikű gyomnövények növekedésének újbóli megindulása után kell kijuttatni 10 l/ha (100 ml / 100 m2) dózisban. A kezelésnél ügyelni kell arra, hogy a permetlé kultúrnövényekre ne kerüljön, mert azokat maradandóan károsítja.
A készítmény alkalmazható foltkezelés és teljes felületkezelés formájában. Egy vegetációs szakaszban maximum két kezelés végezhető.
Legelőkön TILOS használni!
A készítmény légi úton nem juttatható ki.
Hatóanyag: 2,4-D 70 g/l, MCPA 70 g/l, MCPP-P 42 g/l, Dikamba 20 g/l
Felszívódó (szisztemikus) rovarölőszer rendkívül hosszú hatástartammal (2 hét). Kiváló rezisztencia törő más tipusú rovarölőszerekkel váltogatva, vagy tankkombinációban. Elsősorban kukoricabogár, levéltetű, molykártevők, bogarak, tripsz, üvegházi molytetű, pajzstetvek, körte levélbolha, szilvadarázs ellen. Számos növénykultúrában javasolt az alkalmazása (repce, kukorica, napraforgó, kalászosok, burgonya, gyümölcs és szőlő ültetvények, bogyósok, zöldségfélék). Almában almamoly ellen szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, lárvakeléskor kell védekezni. Elhúzódó rajzás esetén a kezelést 7-10 nap múlva szükséges megismételni. Aknázómolyok ellen a védekezést a lepkék főrajzása idején javasolt elkezdeni, és a rajzást követően a kis aknák megjelenéséig célszerű megismételni. Utolsó kezelés ideje: érés. Körtében a körte-levélbolha áttelelő nemzedékének tojásaiból kelő fiatal lárvák ellen kell irányítani a védekezéseket. Ebből eredően a kezelést nem programszerűen, hanem előrejelzés alapján kell elvégezni. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése után célszerű időzíteni. Felhasználás legkésőbbi időpontja: 50 %-os gyümölcsméretnél. Cseresznyében és meggyben cseresznyelégy ellen sárga ragadólapos rajzásmegfigyelésre alapozva, az első legyek megjelenésekor / az imágórajzás kezdetén kell permetezni. A levéltetvek ellen a védekezést az első levéltetű telepek megjelenésére kell időzíteni. Ennek időpontja ragadós sárgalappal, vagy sárgatálas csapdákkal állapítható meg. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése után célszerű időzíteni. Felhasználás legkésőbbi időpontja: érés kezdete.
Nem találja amit keres? Kezdje gépelni…